A beagle kutya – tulajdonságai, jellemzői, fajtaleírás
A beagle a kopók csoportjába tartozó, kis termetű, erőteljes testfelépítésű kutya. Marmagassága 33-40 cm, testtömege 8-15 kg. Színe: bicolor (két színű) vagy tricolor (három színű). Agresszivitás egy csepp sincs benne, házőrzésre nem alkalmas, ellenben nagyon jó jelzőképességgel rendelkezik. A környezetéhez kiválóan alkalmazkodó, jó idegzetű fajta ősét az angol földbirtokosok tenyésztették ki a XVIII-XIX. században.
A beaglet régen hajtóvadászatra használták, kiváló vadász tulajdonságai máig megmaradtak. Magyarországon, Európa és Anglia nagy részén is tilos a falkában történő vadászat, ezért ma a beaglet többnyire nyomkövetésre használják. Mivel a beagle nagy mozgásigényű állat, a vadászat betiltása után Angliában néhány lelkes gazdi munkaklubot alakított és bérelt területen versenyeket rendezett a kutyák számára. Ezek a versenyek az addigi nyúlvadászat mintájára lettek megrendezve, ahol már nem a zsákmányszerzés, a vad elejtése, hanem a sport és a mozgás volt a cél. A nyulat vonszalékkal helyettesítették, a kutya engedelmességét és visszahívhatóságát pontozták. Az ebből kialakult sport ma is nagyon népszerű és szerencsére ma már a magyarországi beagle gazdik is részt vehetnek különböző szabadidős programokban. Elsősorban a Beagle találkozók a népszerűek, ami egy bekerített területen történő programokkal színesített találkozót jelent. Ezen kívül lehetőségünk van kutyánk engedelmességét és vadászképességeit vizsgáztatni a tenyészszemléken ill. a munkavizsgákon. Aki pedig a kutyája szépségére büszke, kiállításokon vehet részt. Jó program lehet, ha elvisszük a kutyát kutyaiskolába. Itt amellett, hogy tanul, együtt tölthetjük vele az oktatására szánt időt a szabadban.
Más kutyákkal ellentétben a beagle a lakásban egészen másképp viselkedik, mint a szabadban. Otthon mindent megtesz, hogy a közelünkben lehessen, egy örök gyerek. Vállunkra hajtja a fejét, elalszik az ölünkben, stb. Ám ha kilépünk az utcára, ez visszájára fordul. Vadászkutya lévén ösztöneinek köszönhető a szűnni nem tudó kíváncsisága, mely sok esetben “szökésre” ad okot. Fontos tudnunk, hogy ilyenkor őt nem a szabadulás vezérli, csupán a felderítetlen, számára új terület. Ennek enyhítésére szolgál, ha egy átlagos kutyasétáltatásnál több időt szánunk rá, hosszabb sétákra készülünk, kutyák közé visszük. Sajnos a nagyvárosi körülmények sokunkat arra kényszerítenek, hogy a beaglet ne engedjük el, hisz semmi sem jelent rájuk nagyobb veszélyt, mint az autók. A városi kutyák emiatt előfordul, hogy kénytelenek egész életüket pórázon tölteni. Ha a kutyát nem neveljük elég céltudatosan, továbbá szükség esetén nem szólunk rá elég erélyesen, könnyen a fejünkre nő. Ez igazából nem beagle tulajdonság, ez minden kutyánál így van. Ha nem tanulja meg, mi a nem, mi az állj, könnyen baleset áldozatává válhat. Ami miatt a beaglet talán jobban érinti ez a probléma, az a szaglása. Még egy jól nevelt, szabadon sétáltatott beagle is hajlamos átfutni az út túloldalára, ha macskát lát. Ezért fontos a céltudatos, felelős nevelés. Csak akkor lesz szökős a kutya, ha sokat van egyedül bazárva, ha nincs elég mozgás biztosítva számára. Csak akkor rombol a kutya, ha a felesleges energiáját akkor kell levezetnie, amikor egyedül van a lakásban bezárva. Ha megfelelő időt áldozunk a sétáltatásra, ha elpakolunk az elérhető helyekről, a beagle nem fog rombolni.
Minden kutyánál sokat számít, ha nevelését egész kicsi korában kezdjük el, így ha a beagle mozgásigényét kiskorától fogva igyekszünk kielégíteni, csökken a szökés kockázata. Hosszabb séta után akár a fél napot is átalussza, ám ha kevés volt a séta, azt egyértelműen tudtunkra adja.
A beagle tehát egy okos, szelíd, ám nagy mozgás igényű, makacs kutyus, aki ezt a fajtát választja, rengeteg türelemmel és kitartással sok mókában lesz része!
Legutóbbi hozzászólások