Epilepszia

A betegség tünetei: hirtelen egyensúlyvesztés, támolygás, összerogyás, oldalra dőlés, bizonytalan mozgás, ijedt, zavart tekintet. Súlyosabb esetekben: a fentiek mellett a végtagok futó mozgást végeznek, rángógörcsök, merev test, tág pupillák, hátrafeszülő fej és nyak, habzó száj, nyöszörgés vagy sikító hang. Előfordulhat vizelet- és bélsár visszatartási probléma is. Nyeldeklés, csámcsogás, nyelvöltögetés, fogcsikorgatás, szájzár, nyálzás, felső ajkak felhúzása, megállíthatatlan járkálás.

  • elsődleges, vagy idiopatikus epilepszia: az agyban nincs semmiféle kimutatható morfológiai elváltozás (elhalás, gyulladásos góc, daganat stb.), csupán az agy nem ismert okokból kóros elektromos kisüléseket generál. A rohamok közötti időszakban az állat tünetmentes.
  • másodlagos, vagy szerzett epilepszia: az agyban van kimutatható morfológiai elváltozás (gyulladás, trauma, toxikózis, infartus, agyvérzés, anyagforgalmi betegség, daganat, máj- vesebetegség stb. miatt kialakult idegsejt károsodás), mely a rohamokat kiváltja, tehát felismerhető az a betegség, mely az epilepsziát kiváltja. Az ilyen állatok a rohamok közötti időszakban is mutatnak különböző tüneteket.

A betegség okozója: Az oka ismeretlen, valószínűleg genetikai eredetű, vagyis örökölhető betegségről beszélünk. Bármelyik fajtájú kutyánál jelentkezhet, de van olyan fajta, ami kifejezetten hajlamos rá. Ilyen pl.: a beagle, németjuhász, labrador, pekingi, stb. A görcsöket kiválthatja a stressz, a félelem, a kifáradás, erős fény vagy hanghatás, időjárás változás, de konkrét külső hatás nélkül, alvás közben is kialakulhat a roham.

Meghatározás: A kutyák leggyakoribb idegrendszeri betegsége az epilepszia, mely ismétlődő görcs-rohamokban jelentkezik. A rohamok közti idő kutyánként változó, van, hogy félévente jön elő, de olyan eset is ismert, amikor naponta többször volt rohama a kutyának. Bár az aggódó gazdinak ez többnek tűnhet, a roham mindössze pár percig tart. De van, hogy az epilepszia másképpen jelentkezik (gócos roham): ízlelési rohama van a kutyának, ha egy bizonyos tárgyat folyamatos nyalogat. A szaglási roham esetében a kutya hirtelen megáll, fejét előrenyújtja és nagy erővel veszi a levegőt pár percig. Ez hallucinációba is átcsaphat: légykapkodás, csillagvizsgáló fejtartás vagy az eb maga elé néz, a semmibe. A rohamok ezutóbbi típusai alatt a tudat lehet tiszta, rászóláskor abbahagyja a kutya a cselekvést, de újra kezdheti, ezért különös figyelmet igényel a probléma és kezelése javasolt, mert mindez később rohamokba torkollhat, ami további agykárosodást okozhat.

Kezelés: A betegség sajnos nem gyógyítható, de tünetmentessé tehető. Míg nincs állatorvoshoz a kutya közelében, ügyeljünk rá, hogy a roham közben a kutya feje ne ütődjön a földhöz, vagy a bútorokhoz. Hogy a nyelvét ne harapja el a kutya, egy pár centis fadarabot célszerű ilyenkor a fogai közé tenni, de a kutya szájába ne nyúljunk, mert öntudatlan állapotában esetleg kárt tehet bennünk. A roham után kedvencünknek pihenésre van szüksége, lehetőleg ne piszkáljuk őt – az sem baj, ha egy elsötétített helyre tud ilyenkor elvonulni a kutyus – az epilepsziás kutyáknak nem árt erre a célra egy külön kis sarkot kialakítani a lakásban. Sűrűn jelentkező görcsöknél gyógyszeres kezelésre van szükség – emellett a kutya tünetmentes; teljes értékű életet élhet. Ha a rohamok 1 hónapnál gyakrabban jelentkeznek, vagy 10 percnél tovább tartanak, mindenképpen állatorvoshoz kell fordulni, hogy megfelelő kezeléssel megakadályozzuk az agy további károsodását.

Fórum: További infók és tapasztalatcsere a fórum beagle epilepszia topikjában!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!