Laboros beaglek

Ajtó az életre

A szabad élet képei

A gazdára váró laboros beaglek olyan tenyészetekben látják meg a napvilágot, ahol sorsuk már akkor eldől, mikor kis szemeiket még ki sem nyitották. Ők már akkor kísérleti célra tenyésztett állatok s kb. féléves koruk után különböző kutatóintézetekbe kerülnek. A mi beagle-jeink, akik számára gazdát keresünk, közülük kerülnek ki. Miután részt vettek valamilyen kísérletben, s azt szerencsésen túlélték, illetve nem járt boncolással, a törvény pedig tiltja újbóli felhasználásukat, itt következik a mi feladatunk, s mindazoké az állatbarátoké, akik úgy döntenek, hogy közülük választanak társat maguknak. Ne pillanatnyi fellángolástól vezérelve, patetikus töltéssel vágjunk neki a feladatnak, mert a mindennapok, a kezdeti hetek, hónapok nehezek lehetnek! Elszánt állatbarátok türelme és szeretete segítheti át ezeket a kis jövevényeket az igazi világba. Ezúton is tisztelet és köszönet az eddig kikerült 22 beagle gazdájának!

A szabad élet képei

A volt kísérleti kutyák semmit nem tudnak a külvilágról. Csak a tenyészet és a kutatóintézet zárt világát, körülményeit ismerik. Az udvar, a fű, a bokor, a póráz, a séta, a bútorok, a televízió, a kerítés, a járművek, folyó és folyópart, a macska, a ló és minden más – amelyek nekünk természetesek nekik csupa új információ. A családban való élet, a kizárólag nekik szánt törődés, az önmagáért való simogatás csak kijutásuk után lesz része mindennapjaiknak. Kezdetben el sem hiszik talán, hogy ilyesmi létezik! A szobatisztaság az intézetben nem követelmény, így ezt kint bizony meg kell tanulniuk, hosszú, türelemmel és szeretettel végzett szoktatás hozhat eredményt. A számukra új, ismeretlen környezet megijesztheti őket, kezdeti félénkségüket ez a kezdet hosszú is lehet! el kell nézni nekik és segíteni oldódásukat.

A frissen kikerülő kis beaglek nem rendelkeznek tapasztalatokkal, így nagyon kell rájuk vigyázni. Kezdetben mindenképpen a benti tartás ajánlatos, szépen, türelemmel együtt kell felfedezni az udvart, megismerni a tágabb környezetet. Mivel kíváncsiságuk könnyen felébred, ugyanakkor a kinti közlekedés teljesen ismeretlen számukra, a sétáikat hosszú-hosszú ideig pórázon kell megtenni és a kapura (zárás!) annál nagyobb gonddal kell odafigyelni, mint ahogy egy normál körülmények között felnőtt, normál nevelést kapott kutyánál megszoktuk. Etetésükre azért kell külön figyelmet szentelni és fokozatosan átállítani őket az általunk választott kosztra, mert az intézetben esetleg éveken át egyféle száraztápot ettek, napi meghatározott mennyiséget. Emésztőrendszerük erre állt rá. Merő szeretetből nagy bajt okozhatunk a hirtelen váltással, vagy az érkezés napján adott nagy adag főtt hússal is. Akármennyire szívesen fogyasztja is új barátunk a változatosabb eledelt, óvatosan kell ahhoz hozzászoktatni a szervezetét.

Tudni kell róluk, hogy kísérletben vettek részt. Minden új gazda ennek tudatában kell, hogy legyen és az örökbefogadáskor ezt mérlegelnie kell. A kísérlet megviselhette kutyánk szervezetét, így fel kell készülnünk arra is, hogy élete esetleg rövidebb lesz, mint azon fajtatársaié, akik normál tenyészetekben születtek s onnan gazdához kerültek. Ezt a legnehezebb tudomásul venni, de ez sajnos nem vitatható! Aki felelősséggel úgy dönt, hogy vállalja mindazt a feladatot, mely az intézetből megmenekült szerencsések örökbefogadásával, nevelésével jár, az egyik legnagyobb tettet hajtja végre, melyet az ember tehet: valakinek új életet ad, egy születésétől arra szinte esélytelennek esélyt.

Néhány szó a kijuttatásról

A két világ között

A mai napig nehéz. Előfordulhat, hogy hosszabb időn keresztül nem lesz kijutó beaglenk, várni kell rájuk és várni a jelentkező, örökbefogadó gazdiknak is. A várakozás alatt kijuttatás folyamata nem áll, hanem éppen akkor zajlik legnehezebb szakasza, melynek végén azért felnyílik a sorompó. Kérünk hát minden kedves állatbarátot, az ő kedvükért viselje türelemmel a jelentkezéstől az örökbefogadásig terjedő időszakot!

Állatvédő Egyesület Veszprém

Egyesületünk fő tevékenysége a helyi gyepmesteri telepre került kutyák kimentése és gazdához juttatása, azonban nem hagyjuk cserben a városunkban, illetve vonzáskörzetében autóból kitett, erdőszéleken szétszórt kölyök, illetve balesetet szenvedett állatokat sem. Mivel igazi menhelyünk még nincs, kevés férőhellyel rendelkezünk, melyek mindig maximális kihasználtsággal üzemelnek. A kóbor macskák számára a külföldi mintát helyi viszonyokhoz alakítva külön programot indítottunk 2002. évben. Ennek eredményeképpen a város több területéről elhoztuk, szocializáltuk és gazdához segítettük a kölyök illetve a szelíd példányokat, a vadakat pedig sorra befogtuk, ivartalaníttattuk és oltattuk, majd immár szaporodásra képtelen állapotban visszahelyeztük őket saját területükre, és ott tovább gondoskodunk róluk. Ezeken a helyeken stabil létszámú félvad – félszelíd csoportok alakultak ki az ivartalanított macskákból. Napi gondozás mellett a kolóniák éveken át együtt maradtak! Amennyiben haszonállatok illetve vadon élő állatok szorulnak segítségre, együttműködő partnereink segítségét is igénybe vesszük.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park, az Állatkert illetve a Megyei Állategészségügyi Állomás ad szakmai, ill. hatósági támogatást ezekben az ügyekben. 2004-ben lehetőségünk nyílt arra, hogy az állatok egy újabb csoportjának életén változtathassunk. Hosszú idő után a Veszprém határában műkötő kutatóintézettel megállapodás született a kísérleteket túlélt beagleknek egyesületünk számára való átadásáról. Az első 22 kijutó kutya mára valódi családi kutyához méltó életet él, de mindig lesznek a falak között lehetséges követőik. A beagle-barátok és a mi együttműködésünkkel az ő kedvükért jött létre ez az oldal.

Jelenleg 2 egyesületről tudunk, aki a beaglek mentését végzi a laborokból. Ez azt jelenti, hogy a lenti alapítványok segítségével időközönként néhány kutyát kiengednek, akiknek olyan állatszerető gazdit keresnek:

A szabad élet képei

A volt kísérleti kutyák semmit nem tudnak a külvilágról. Csak a tenyészet és a kutatóintézet zárt világát, körülményeit ismerik. Az udvar, a fű, a bokor, a póráz, a séta, a bútorok, a televízió, a kerítés, a járművek, folyó és folyópart, a macska, a ló és minden más – amelyek nekünk természetesek nekik csupa új információ. A családban való élet, a kizárólag nekik szánt törődés, az önmagáért való simogatás csak kijutásuk után lesz része mindennapjaiknak. Kezdetben el sem hiszik talán, hogy ilyesmi létezik! A szobatisztaság az intézetben nem követelmény, így ezt kint bizony meg kell tanulniuk, hosszú, türelemmel és szeretettel végzett szoktatás hozhat eredményt. A számukra új, ismeretlen környezet megijesztheti őket, kezdeti félénkségüket ez a kezdet hosszú is lehet! el kell nézni nekik és segíteni oldódásukat. A frissen kikerülő kis beaglek nem rendelkeznek tapasztalatokkal, így nagyon kell rájuk vigyázni. Kezdetben mindenképpen a benti tartás ajánlatos, szépen, türelemmel együtt kell felfedezni az udvart, megismerni a tágabb környezetet. Mivel kíváncsiságuk könnyen felébred, ugyanakkor a kinti közlekedés teljesen ismeretlen számukra, a sétáikat hosszú-hosszú ideig pórázon kell megtenni és a kapura (zárás!) annál nagyobb gonddal kell odafigyelni, mint ahogy egy normál körülmények között felnőtt, normál nevelést kapott kutyánál megszoktuk. Etetésükre azért kell külön figyelmet szentelni és fokozatosan átállítani őket az általunk választott kosztra, mert az intézetben esetleg éveken át egyféle száraztápot ettek, napi meghatározott mennyiséget. Emésztőrendszerük erre állt rá. Merő szeretetből nagy bajt okozhatunk a hirtelen váltással, vagy az érkezés napján adott nagy adag főtt hússal is. Akármennyire szívesen fogyasztja is új barátunk a változatosabb eledelt, óvatosan kell ahhoz hozzászoktatni a szervezetét. Tudni kell róluk, hogy kísérletben vettek részt.

Minden új gazda ennek tudatában kell, hogy legyen és az örökbefogadáskor ezt mérlegelnie kell. A kísérlet megviselhette kutyánk szervezetét, így fel kell készülnünk arra is, hogy élete esetleg rövidebb lesz, mint azon fajtatársaié, akik normál tenyészetekben születtek s onnan gazdához kerültek. Ezt a legnehezebb tudomásul venni, de ez sajnos nem vitatható! Aki felelősséggel úgy dönt, hogy vállalja mindazt a feladatot, mely az intézetből megmenekült szerencsések örökbefogadásával, nevelésével jár, az egyik legnagyobb tettet hajtja végre, melyet az ember tehet: valakinek új életet ad, egy születésétől arra szinte esélytelennek esélyt.

Néhány szó a kijuttatásról

A két világ között

A mai napig nehéz. Előfordulhat, hogy hosszabb időn keresztül nem lesz kijutó beaglenk, várni kell rájuk és várni a jelentkező, örökbefogadó gazdiknak is. A várakozás alatt kijuttatás folyamata nem áll, hanem éppen akkor zajlik legnehezebb szakasza, melynek végén azért felnyílik a sorompó. Kérünk hát minden kedves állatbarátot, az ő kedvükért viselje türelemmel a jelentkezéstől az örökbefogadásig terjedő időszakot!

Állatvédő Egyesület Veszprém

Egyesületünk fő tevékenysége a helyi gyepmesteri telepre került kutyák kimentése és gazdához juttatása, azonban nem hagyjuk cserben a városunkban, illetve vonzáskörzetében autóból kitett, erdőszéleken szétszórt kölyök, illetve balesetet szenvedett állatokat sem. Mivel igazi menhelyünk még nincs, kevés férőhellyel rendelkezünk, melyek mindig maximális kihasználtsággal üzemelnek. A kóbor macskák számára a külföldi mintát helyi viszonyokhoz alakítva külön programot indítottunk 2002. évben. Ennek eredményeképpen a város több területéről elhoztuk, szocializáltuk és gazdához segítettük a kölyök illetve a szelíd példányokat, a vadakat pedig sorra befogtuk, ivartalaníttattuk és oltattuk, majd immár szaporodásra képtelen állapotban visszahelyeztük őket saját területükre, és ott tovább gondoskodunk róluk. Ezeken a helyeken stabil létszámú félvad – félszelíd csoportok alakultak ki az ivartalanított macskákból. Napi gondozás mellett a kolóniák éveken át együtt maradtak! Amennyiben haszonállatok illetve vadon élő állatok szorulnak segítségre, együttműködő partnereink segítségét is igénybe vesszük.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park, az Állatkert illetve a Megyei Állategészségügyi Állomás ad szakmai, ill. hatósági támogatást ezekben az ügyekben. 2004-ben lehetőségünk nyílt arra, hogy az állatok egy újabb csoportjának életén változtathassunk. Hosszú idő után a Veszprém határában műkötő kutatóintézettel megállapodás született a kísérleteket túlélt beagleknek egyesületünk számára való átadásáról. Az első 22 kijutó kutya mára valódi családi kutyához méltó életet él, de mindig lesznek a falak között lehetséges követőik. A beagle-barátok és a mi együttműködésünkkel az ő kedvükért jött létre ez az oldal.

Jelenleg 2 egyesületről tudunk, aki a beaglek mentését végzi a laborokból. Ez azt jelenti, hogy a lenti alapítványok segítségével időközönként néhány kutyát kiengednek, akiknek olyan állatszerető gazdit keresnek:

  • aki nagyon sok szeretetet tud adni a kutyusnak
  • aki –főleg az elején- türelemmel tudja kezelni az állat félelmeit
  • aki nem sajnálja az időt a simogtásra
  • aki megpróbálja megérteni őt és nem kényszeríti semmire
  • aki órákig képes csak a kutyával foglalkozni
  • aki hagy neki időt arra is, hogy feldolgozza a megélt rémségeket
  • aki hajlandó álldogálni a parkban és rácsodálkozni a világra
  • aki megmutatja négylábú társának a fákat, madarakat, az igazi életet
  • aki tudja, hogy a világ leghálásabb kutyája az övé
  • aki tekintettel tud lenni az állat igényeire
  • aki a kutya érdekében esetleg le tud mondani dolgokról
  • aki megvédi őt
  • aki segít, hogy visszanyerjék a bizalmukat az emberekben
  • aki tudatában van annak, hogy nagyon nagy a felelőssége
  • és aki tudatában van annak, hogy a világ egyik legszebb dolgára vállalkozik!

Ha a fentieket elolvastad, az örökbefogadás menetéről és feltételeiről érdeklődj az alábbi elérhetőségeken!

Hercsuth Éva
0620/205-0175
hercsutheva @ yahoo.de

Állatvédő Egyesület Veszprém
0620/368-0744
allatvedok [@] freemail.hu

http://laborosbeagle.blog.hu

Jelentkezés kísérleti beagle-k örökbefogadásához

Oszd meg! Köszönjük!

5 thoughts on “Laboros beaglek

  1. Kedves örökbefogadók!
    Mélyen megindított, amit olvastam a laboros beaglik mentéséről, gazdikeresésükről! Mi nyolc biglivel élünk együtt, mint egy nagy család. Az első biglinket ismerőstől vettük, a másodikat kaptuk, akiről később kiderült, hogy teljesen siket, nem is merek belegondolni, mi történt volna, ha máshová kerül, mert ő különös gondozást igényel, de a biglik okosak és értelmesek, türelemmel sikeresen megtanulta a testbeszédet és a kézjeleinket, a harmadik biglinket pedig találtuk, meglett ugyan a gazdija, de lemondott róla, így természetesen nálunk maradt, az első kutyink és a talált kutyink aztán összehoztak nekünk hét gyönyörű biglit, kettőnek sikerült kitűnő állatszerető gazdit találtunk, de a többi jelentkező nem felelt meg az általunk felállított kritériumoknak,(bevallom igen magasra tettük a mércét, mert a kutya aki Veled él vagy a Te segítségeddel jön a világra, megérdemli, hogy a lehető legjobbat kapja) így inkább megtartottuk mind az ötöt, így lettünk mi nyolcan! Mindig gombóc van a torkomban, ha hallom látom, vagy csak eszembe jut, hogy állatkisérletek áldozatai lesznek az általunk imádott biglik, ezért úgy éreztem, hogy el kell mondanom, minden kedves örökbefogadónak, hogy a beagle egy hihetetlen érzékeny fajta és mindegyik egy különálló személyiség, nagyfokú szeretetéhséggel, a beagle rendkivül ember centrikus lény, mindamellett, hogy értelmes, okos, és tanulékony, mindent megtesz azért, hogy a gazdája elolvadjon Tőle és szeresse és lehetőleg sose hagyja hosszú időre egyedül! Mindezen tulajdonságai sérült, vagy még rosszabb, laboros bigli esetében biztosan hatványozottan jelentkezik! A mi siket kiskutyánk már három éves, de csak úgy tud elaludni, ha bekucorodik hozzánk az ágyba, mint egy kakaóscsiga, de a lényeg mindig az, hogy valamelyik része érintkezzen velünk, most is, hogy ezt írom Nektek, a lábamon alszik, mert Ő így érzi magát biztonságban, a laboros kutyának hatványozottan szüksége van a biztonságra és a türelemre! Mint említettem kézjelekkel kommunikálunk a már említett biglinkkel, de vannak esetek, amikor nem látja, hogy szeretnék Tőle valamit, ilyenkor nem vagyok rest hosszú-hosszú métereket megtenni azért, hogy észre vegye, szeretnék tőle valamit! Ha eldöntötted, hogy kell neked, ne legyél rest megtenni érte mindent, hogy ő boldogan éljen! Soha nem feledheted el, hogy az Ő lelke még egy traumát nem viselne el! SZERESD!!! Ők mindannyian csak ezt várják el Tőled és olyan szeretetet adnak cserébe, amilyennel még életedben nem találkoztál! Minden lelkiismeretes, kutyaszerető embert buzdítok az örökbefogadásra, mert tudom, hogy a Beagleért megéri minden áldozatot meghozni!
    És nemutolsó sorban kedves állatvédők, laboros beagle mentők!!! MINDEN TISZTELETEM ÉS ELISMERÉSEM AZ ÖNÖKÉ!!!!!! Munkájukhoz további sok sikert kitartást és a jó Isten szertetét kívánom, hogy minél több beagle kutyust szerető családban tudhassunk! Őszinte tisztelettel: egy kutyaszerető biglis gazdi

  2. 1 Szukát a Kanom mellé szívesen Befogadnék..

  3. Nekem is van laboros beaglem, és csak ajánlani tudom, mert bár már két éve nálunk van, még a mai napig sem győzi "megköszönni" hogy nálunk lehet. Ő csupa szeretet és hála, ráadásul nagyon okos is! Kertkaput és ajtót is tud nyitni, csak egy kis megfigyelés kell neki… Imádjuk ♥ Persze a másik beaglenkkel együtt!

  4. 2009 óta lakik nálunk Molly, aki laboros bigli volt.
    Eleinte nagyon félt mindentől, egész éjszakákat simogattuk, hogy nyugodt legyen.
    Most is olyan, mint egy cica, egyetlen simit sem hagyna ki.
    Ugyanakkor nagyon bátor és birkózásban mindig győz Charlie, a másik beagle ellen.
    Agilityzett is kb. két évig, van egy-egy polca a vitrinben neki is és Charlie-nak is az Agilityben nyert kupákkal, érmekkel.

    Első kutyusnak, gyakorlatlan gazdi részére nagy kihívás lehet, de nekünk is csak egy év Beagle-tartási tapasztalatunk volt előtte és semmi gondot nem okozott (na jó, egy kicsit néha…)

    Imádni való, hálás kutyus.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .