Sajnos a képen sokkal kevesebben vannak, mint amennyien összesen voltunk, de így is jó sok beagle kutya és beagle gazdi jött össze a csoportképhez. Kicsit csaltunk, mert a csoportképet több képből kellett összevarázsolni, de talán így is értékelhető. (A kép rákattintva nagyobb méretben is megtekinthető.) Ti hány beagle-t láttok a képen?
Az első Hűvösvölgyi beagle túra
A Hűvösvölgyi Gyermekvasút állomásról indult kutyás túrán kb. 50 beagle vett részt, összesen kb. 100 kísérővel. (A jelentkezőkből mindössze 40 gazdi jelezte a helyszínen a jelenlétét.) Indulás előtt bemutatkozott a Beagle Fajtamentés, valamint ízelítőt láthattunk a beagle képességeiből is: a beagle a dog-dancing nevű kutyás sportban tökéletesen megállja a helyét, melyből Sára és gazdája tartott nekünk bemutatót, engedelmességét tekintve pedig Panni kutyus mutatta be nekünk a gazdájával, hogy mi mindenre képes a beagle…
A túra vezetője a szervezők gyönyörű német juhászkutyája volt, míg a létszámellenőrzés szerepét egy tündéri, hosszú, barna szőrű kutyus töltötte be, aki hol a gazditömeg elején, hol a végén ellenőrizte, hogy mindenki megvan-e.. A kirándulásnak voltak bölcs veteránjai is, két malamut?! kutyus személyében. Ők csendesen haladtak a résztvevőkkel, majd a pihenőhelyeken bölcsen figyeltek mindenki biztonságára.
A beagle kutyuskák eleinte, mint minden ilyen kiránduláson húztak rendületlenül, majd, ahogy az erdő sűrűbb területeire értünk, a városi zajt hátunk mögött hagyva, a rutinosabbakról lassan lekerült a póráz. Persze volt, aki ezt nem merte megkockáztatni, amelynek miértjét csupán 2-3 alkalommal láthattuk, szerencsére azonban egy kutya sem szaladt el belátható távolságon kívülre.
Első állomásunk a Hármashatárhegyi repülőtér volt, elég hamar odaértünk. Itt akinek volt kedve, részt vehetett a kutyás futóversenyen és a kutyacipelő versenyen. (Ez utóbbi nagyon vicces volt, jót nevettünk!)
A kis pihenő és játék után tovább indultunk az erdőbe. Néhány kilométer után egy erdei sportpályára érkeztünk, itt sajnos volt egy kisebb tanulsága a túrának. Egy nagytestű kutya a falkánk közé merészkedett, és összekapott egyik bajtársunkkal, akinek bár tudomásunk szerint nem lett komolyabb baja, de a füle megsérült. Az idegen kutyán még nyakörv sem volt, ezért az a tanulság, hogy jobban ügyeljünk a saját kutyánkra, mert nem ismerjük a másik kutyát, sem a gazdáját! Szerencsére a beagle nem agresszív fajta, így elméletileg ilyesmitől nem kell tartani, de lehetnek különleges esetek, ezért mindenképpen ismernünk kell saját kutyánkat, és fontos a lélekjelenlét, mint ahogy ebben az esetben is történt! Reméljük, jól van a kutyus fülecskéje!
Miután elfogyott néhány szendvics és innivaló, és a kutyusok is kaptak enni-inni, tovább indultunk a cél felé. Elhaladtunk egy 2. világháborús, ismeretlen magyar katona sírja mellett, később az Oroszlán-szikla érintésével megérkeztünk az Árpád kilátóhoz. Itt készült a csoportkép, amin sajnos minden résztvevő nincs rajta, de azért így is szép résztvevő számról árulkodik…
A kilátóban a kutymákok játszottak, (hihetetlen, mennyi energia szorult beléjük!) a gazdik pihentek és csodálták a kilátást Budapestre és a Dunára. Az idő kicsit szeles volt, de szinte egész idő alatt sütött a nap, és nem volt túl hideg, talán mondhatom, hogy tökéletes túrázásra alkalmas időnk volt…
Szerencsére senki sem veszett el, az eddigi visszajelzések alapján mindenki jól érezte magát, és mindenki épségben hazatért. A magunk részéről 100% -osnak ítéljük meg a túrát, még egyszer szeretnénk megköszönni a szervezőknek, nagyon várjuk a következőt!
Továbbra is várjuk a túrán készített fényképeiteket! A képeket a Beagle képek > Képfeltöltés menüpontban tudjátok feltölteni!