– a sztereotípiák ellen –
Az álmom már 7 éves koromtól fogva izgatta a fantáziámat és 2005-ben végre eljött az idő. 2005-ben ugyanis elutaztam szüleimmel Kecskemétig majd kicsit tovább mire eljutottunk Jakabszállásra. Jakabszálláson belül egy kis családi házhoz irányítottuk utunkat és megérkeztünk hozzájuk. Hozzájuk akiknél Biggie „Bigi” élt az akkor még 8 hetes kis bicolor beagle leányka. Sejtelmem sem volt, hogy miken fogunk keresztül menni, de abban a pillanatban, 10 éves koromban még nem is nagyon érdekelt. Biggie rendkívül kedves és jóindulatú kutya, tökéletes egy olyan embernek mint én, akinek még sosem volt előtte kutyája. Mikor már lehetett vinni sétálni, megállás nélkül mentem vele parkba, kutyás közösségbe, túrára egyszóval mindenhova jött velem. Biggie nagyon kiegyensúlyozott és nagyon megfontolt. Nem az a tipikus beagle személyiség. Sosem volt hiperaktív, de ha „munka” van, akkor bekapcsolja a rakétáit. Szeret lustálkodni viszont kirándulni még jobban. Kiváló a szaglása és imádja is használni.
Biggie érkezése után 1-2 évre elutaztunk Balatonfűzfőre egy beagle találkozóra és a lelkes gazdikkal összebeszélve,
megalakítottuk a saját klubunkat a Balatoni Beagle Clubot, tervbe véve, hogy összefogjuk a beagle rajongókat és a közös túrákra csábítsuk őket. A klub a mai napig virágzik, rengeteg helyet bejártunk már és folyamatosan jönnek az új tagok. Természetesen nem csak az általunk szervezett találkozókon/túrákon veszünk részt, hanem mások által meghirdetett rendezvényekre is elmegyünk. Néhány összejövetelen programokkal van vegyítve a nap és ezeken mi is mindig részt veszünk. Néhány eredmény ezek közül: Maya III. index fórumos találkozó csapa verseny különdíjasa, ügyességi verseny II. és III. helyezettje, Mátra túra 2. leggyorsabb kutyája, Beagle day ügyességi verseny VI. helyezettje és Mátra túra Ki mit tud I. helyezettje. Biggie a dunaújvárosi beagle találkozó parizer evő verseny győztese, „agility” II. helyezettje, kupak letekerő verseny II. helyezettje és BBC csapa verseny II. helyezettje lett.
Eltelt 3 év és Biggie megismerkedett egy helyes beagle fiúval Benyvel. Igazi szerelmes párt alkottak, aminek meg is lett a gyümölcse. Biggie 3 évesen 7 kölyöknek adott életet, egyikük Maya. Mayácska 2008-ban világra jött és azóta is bearanyozza az életemet. Maya egy hiperaktív, munkamániás beagle akinek kitűnő orra van. Egy igazi univerzális kölyök, aki sosem nő fel. Bármikor és bármire kapható csak, hogy megfeleljen a kívánságomnak. Nem érdekli, hogy éppen 60 fok van és mindjárt hőgutát kap ő akkor is azt szeretné ha nekem örömöt okozhat. Imád bújni és sokszor már idegesítően is akarja, hogy dögönyözzem (de persze mindig megkapja a simi adagját :)
A következő évben azaz 2009-ben megpillantottam egy hirdetést miszerint van itt Fehérváron agility iskola név szerint a Korona Agility SE azaz KASE. Azonnal kaptam a telefont és hívtam az edzőt, mikor tudnánk menni az első óránkra. Az egyeztetést követően már ott is voltunk a pályán és nem volt megállás. Elragadott magával az a csodálatos összhang, amit a pályán lehet látni. Ahogy a gazdi fut az akadályok között és a kutya minden apró rezdülésre odafigyel majd jöhet a nagy örömködés egy futam végén! Szorgosan jártunk edzésre és hamar fejlődtünk, amiből az következett, hogy fél év után megjelentünk a verseny mezőnyben is. Az első versenyünk Veresegyházán volt, ahol fantasztikusan szerepeltek a csajok –Biggie és Maya-. Biggie hibátlanokkal zárta a napot ezzel elnyerve a 4. helyet. Innentől kezdve le se lehetett minket vakarni és buzgón lestük a következő felhívást. Mivel Biggie 4 éves volt, Maya pedig 1, ezért Mayával sokkal jobban haladtunk, hamarabb összekovácsolódtunk és vele előbb kezdtem belemélyülni a versenyzésbe mint anyjával. Ezért is volt az, hogy Biggie pályafutása 2010-ben kezdődött. Mayával viszont 2009-ben megjelentünk még Győrben, Budaörsön, Szigetszentmiklóson és Tordason is. Kiváló eredményeink voltak, „zöldfülű”-ekhez képest. Összesen 2x I. hely, 1x II. hely, 2x III. hely, 1x VI. hely és egy X. hellyel zártuk az évet (és persze néhány kizárással, hogy legyen miből tanulnunk).
Az elkövetkező évben is jártunk Tordason, Szigetszentmiklóson, Győrújbaráton, Monoron, Mogyoródon, Budaörsön és Délegyházán. Ezeken már Biggie is indult szép eredményekkel és Maya ebben az évben lépett szintet –A2- mely azt jelenti, hogy kacifántosabb pálya vonalat kapunk plusz ebben az évben voltunk először két napos versenyen. Maya összesen beszerzett 4x I. helyet, 5x II. helyet, 4x III. helyet és 1x VI. helyet (ugyancsak pár kizárással vegyítve) Biggie is szépen szerepelt, viszont ritka volt a dobogón állás, ehhez az élményhez még egy évet fejlődnünk kellett. 1x I. hely, 2x II. hely és 10 alatti helyezések plusz kizárások.
A 2011-es évünk remekül zajlik, úgy érzem kezdünk egyre jobban egy hullámhosszon lenni a csajokkal. Biggie is A2-es lett a gyulai versenyen és nagyon büszke vagyok rájuk! Eljutottunk Tordasra, Gyulára, ami két napos volt. Eddig Mayának 2x I. hely, 3x II. hely, 2x III. hely és 2x 10 alatti helyezése van, Biggienek pedig 2x II hely, 1x III. hely és ugyancsak 10 alatti helyezések. Erre az évre tervbe van még Szekszárd, Zalaegerszeg, Szlovákia és régi álmom, a Junior Európa Bajnokság Gyulán. Jövőre pedig a világbajnokságot célozzuk meg mivel sajnos ebben az évben az anyagi helyzetünk nem engedte meg.
Az agility számomra az a sport ami nekünk, a sport rajongóinak többet jelent mint valami szórakozás. Ez egy életérzés és egy megunhatatlan dolog. A közös kikapcsolódásról, a közös örömökről, és egy igazán kapcsolatépítő hobbyról szól. „Karrierünk” kezdete óta elterjedtek a beaglek a pályákon, az egész ország kutyaiskoláiban, ha csak egy is, de ott a fajta képviselője. Ha valaki megérzi az agility izét, csak azt szeretné kóstolgatni!
Mindeközben másik sportokat is űzünk a csajokkal. Unaloműzésképpen dog dancingolunk és Mayával frisbee-zünk is. Tervezem, hogy elmegyek pár versenyre mindkét sportágban de ez még a jövő zenéje. Folyamatosan kapunk bemutatókra felkérést, amit mi szívesen elvállalunk népszerűsítve, hogy a beagle mennyire intelligens fajta is valójában. Mindig megtalálnak a sztereotípiákkal az emberek, és tátott szájjal figyelik ahogy mesélek magunkról. Rengeteg embernek/kutyásnak változtattam meg a véleményét ezekről a tüneményes bejglikről és remélem ennek még itt nincs vége. Rengeteg levelet kapok blogunk olvasóitól minden féle témával kapcsolatban, vannak akik szerint példakép vagyok de nekem csak az a fontos, hogy a kutyáim élvezzék az életet és mindent megadhassak nekik amire csak szükségük lehet. :)
Utolsó történetként had meséljem el a beagle fajtamentést és annak csodálatos munkáját. Anno, mikor a beagle-club teret adott ennek az ötletnek, örömest csatlakoztam a tettre kész gazdikhoz és rajongókhoz. Sajnos, mivel szüleimmel élek és még fiatal vagyok, sok mindenben nem tudtam segíteni a rászoruló kutyákon. De egy nap, jött a telefon, hogy ideiglenes befogadóra van szüksége egy bicolor tüneménynek. Azonnal rohantam anyuhoz majd apuhoz mondva a hírt és annyira megörültem mikor rábólintottak. Még aznap meg is érkezett Amy aki 2 hetet kóborolt az utcán majd befogadták az öregek otthonába de ott nem maradhatott igy került hozzánk. Nagyon élvezte az itteni életet, vittem parkba, kirándultunk és imádott játszani Mayával. Körülbelül 1 hónapot tölthetett nálunk mikor is jelentkeztek érte és új gazdihoz kerülhetett. Ezután a „happy end” után szomorúan, de ki kellett, hogy lépjek az egyesületből egyedi okok miatt viszont a mai napig is szorgosan próbálok segíteni ahol csak tudok.
2011. május 28, Székesfehérvár
Holti Krisztina