Felkészülés az engedelmes vizsgára egy igazi beagle-lel

Egy 20 hónapos tricolor beagle boldog tulajdonosa vagyok. A következő néhány sorban szeretném elmesélni az engedelmes vizsgára történő felkészülést és magát a vizsgát is.

Azt minden beagle gazdi nagyon jól tudja, hogy kutyáját semmilyen más kutyafajtához nem lehet hasonlítani, ők mind egytől-egyig igazi egyéniségek. A fajta jellemzésénél előszeretettel használják a makacs jelzőt, ami nagyon is jellemző rájuk, így aki pici korától kezdve nem fordít kellő figyelmet és Fegyelmet kutyája iránt, annak elég sok bosszúságot okozhatnak ezek a jószágok. Ezt tudva, úgy hogy előtte volt ugyan kutyám, de gyermekként inkább a szüleim feladata volt annak nevelése, tehát valójában első kutyásként belevágtam egy beagle vásárlásába. Nagyon sok cikket és könyvet elolvastam, így szinte már szakértőként lettem egy 7 hetes kis beagle, Beni gazdája. Miután megszokta az új környezetet, rögtön el kezdtem vele foglalkozni, mind engedelmes, mind vicces trükköt betanításával is.

(További videók: www.youtube.com/xandi880618 ).

A kis kölyökkutyus egyre jobban élvezte, hogy mindig újabbnál újabb dolgokat tanítok meg neki. Ez nagyon jól is ment és mind a ketten élveztük a közös foglalkozásokat, azonban egy kutyus életében nagyon fontos az, hogy más kutyákkal és emberekkel, nem várt külső ingerekkel találkozzon.

Így hát utána néztem a környéken működő kutyaiskoláknak és az egyik (Lucky Dog) nem is volt olyan messze lakóhelyünktől. Először kutyaoviba látogattunk el, ahol rögtön felszabadultan és hatalmas lelkesedéssel folyt az ismerkedés. Beni nagyon imád minden kutyát (kivéve az egyik szomszéd chau-chau-t aki egyszer megtámadta), és amint meglát egy új kutyát azonnal hiszti rohamba kezd, hogy menjünk és ismerkedjünk meg vele is. Így barátkoztunk a kutyákkal, emberekkel és a tömegközlekedéssel is. Szépen lassan elérte az iskolás kort és azonnal be is iratkoztunk. Mivel előtte én már nagyon sok mindent megtanítottam neki, így gyorsabban haladtunk, mint a csoporttársaink. 3 hónap alatt a haladó csoportba kerültünk és fél év után még az engedelmes vizsgát is le tudtuk volna tenni, de mivel Beni nem töltötte be a 15 hónapos kort (MNJK szabályzat), nem jelentkezhettünk. Azonban ezzel nyertünk még egy újabb 6 hónapot, hogy még jobban felkészülhessünk az engedelmes vizsgára.

A szuper okos Beni kutyus viszont egyre jobban a serdülő korba lépett és igencsak megküzdöttem a természetével. Beagle-höz hűen jobban szereti a hasát, mint a játékát, így mindig finomabbnál finomabb jutalomfalatokkal (pulyka párizsi, fasírt stb.) próbáltam ösztönözni és a jó viselkedést rögzíteni a fejében. Ezzel nem is volt semmi probléma, de rájött a felfedezővágy és a szökdösés (nem a kertből, hanem ha lekerült a póráz), ezért valami drasztikusabb eszközhöz kellett folyamodnom. A kiképző azt tanácsolta, hogy mindig legyen rajta póráz (5-10 m-es), hogyha bármilyen probléma van, akkor kontrollálni tudjam. Azt viszont nem szerettem volna, hogy az engedelmes vizsgáig szinte rabságban kelljen élnie, majd ha a vizsga előtt és a vizsgán lekerül a nyakáról a póráz, akkor szabadnak érezve magát jól lelépjen, amikor nem lenne szabad. Sok utána olvasás után beszereztem egy elektromos nyakörvet, amit kedvezőbb árfekvése miatt külföldről rendeltem meg. Nem olyan spéci, mint a Magyarországon kaphatóak, de a célnak mindenféleképpen megfelel. Ezt csak akkor vetettem be, hogyha megpróbált elszökni a látóteremből. Erre hamar rá is jött Beni, és amint szóltam neki hogy jöjjön vissza, megnyomtam a távirányítót, ő pedig gyorsan visszaszaladt hozzám, ezzel persze megszűnt a nyakán a kellemetlen szúró érzés és még jutalmat is kapott. Mostanra már egészen bátran elmerem engedni az elektromos nyakörv nélkül is (bár azért néha fel kell raknom, emlékeztetésképpen) :)

Szóval, ezerrel készültünk az engedelmes vizsgára (videón megtekinthető:)

A lábnál követést annyiban kellett módosítanom, hogy a jutalomfalatot nem a kezemből kapta, hanem szájból köpködtem neki, hogy folyamatosan az arcomat figyelje, mikor esik ki éppen egy darabka falat a számból, amit elkaphat. A vizsgán néha-néha leszagolt ugyan (pórázon vezetésnél a bíró szerint a póráz enyhe feszessége miatt… amúgy meg Ő egy vadászkutya…elég nehéz meggátolni az ösztönös viselkedést). Azonban a szájból köpködős módszer egészen jól be is vált. A menetelésnél (pórázon és anélkül) mindig szépen fordult velem együtt, egyedül a hátra arc gyakorlatnál maradt le kicsit, volt többször is hogy leszagolt a hátam mögött (ezekért pontlevonás jár). Ennek a problémának megoldásaként kitaláltuk, hogy nem balra fordulok, hanem a kutyával együtt jobbra és az orra előtt vezetem a jutifalatot, így egyre gyorsabban végezte el a feladatot (az engedelmes videón is látszik, hogy nagyon szépen megcsinálja a hátra arcokat). Behívásnál is akadtak problémák. A sebességgel nem volt probléma, inkább azzal, hogy sokáig nem tudta szegénykém bemérni azt a távolságot ahonnan neki el kell kezdeni lassítani, hogy szépen beüljön elém, így szinte mindig belém csapódott, felugrott a derekamra. Egyszer-kétszer elég erősen beletérdeltem a mellkasába, így utána hamarabb gondolkozott, hogy ténylegesen mikor lassítson. A vizsgán hibátlanul érkezett a lábamhoz.

A legnagyobb kihívást azonban a helyben maradás okozta. A vizsgán ugyanis, a pályán 2 pár dolgozik, egyik a feladatsort csinálja, amíg a másik párnál a kutya a gazda háta mögött legalább 20 – 25 méterrel fekszik egy helyben, miközben persze látja a mozgó kutyát, hallja az erőteljesen kiadott vezényszavakat (pl. Hozzám!), viszont a gazdi még csak rá sem nézhet a kutyájára. Sokszor gyakoroltuk a feladatot, de soha nem ment igazán jól. Próbáltuk segítővel, aki megfogta hosszú pórázon a kutyát és amint belemozdult, kontrollálta, próbáltam elektromos nyakörvvel is. Mindig volt benne hiba, csakúgy, mint a vizsgán is. A kiadott „Fekszik” vezényszóra csak másodszori neki kifutásra sikerült lefeküdnie (a vizsga november 19-én volt… elég hideg reggel volt, deres fűben kellett feküdnie). A fekvésből aztán nem sokkal fel is ült, de a pozícióját megtartotta, és a helyét sem hagyta el….legnagyobb örömömre :) Illetve a másik fekvős gyakorlatnál is hasonlóképpen járt el, amikor menet közben kellett lefektetnem, tőle ellépni 30 lépést és megfordulva behívni magamhoz (mire megfordultam az általam lefektetett kutya már ült) – a videón is látszik, hogy elég nyugtalan szegénykém a hideg földön fekve és jobbnak látja, ha felül.

Mindezen hibákért kapott pontlevonásokkal együtt is 53 pontot (jó) kaptunk a 60-ból. Nagyon büszke vagyok az én kis biglimre, akivel 2012-ben elkezdjük a K99-es vizsgákat, remélhetőleg teljesíteni tudjuk a vizsgaszabályzatban leírt gyakorlatokat, azonban még arra is nagyon sokat kell tréningeznünk. Mivel mind a ketten élvezzük a közös munkát, ezért nem látom semmilyen akadályát, hogy akár engedelmes ágazatban a 9-es (legmagasabb) szintet is teljesítsük. Ehhez viszont rengeteg türelem kell, egy beagle-höz meg legalább 4-5-ször több mint más kutyafajtákhoz.

A beagle kifejezetten fanatikus kutyásoknak való, akik kellő időt és mozgásteret tudnak biztosítani a kutyájuknak. A fajtát nem ajánlják első kutyásoknak, viszont én nem bántam meg hogy „első” kutyásként a beagle-nél döntöttem. Igazi kihívás, „móka és kacagás” a vele eltöltött munka.

Sok sikert és kitartást kívánok minden beagle tulajdonosnak!

Üdv,
Cseke Alexandra

Oszd meg!
  •  
  •  
  •  
  •  

4 thoughts on “Felkészülés az engedelmes vizsgára egy igazi beagle-lel

  1. Hey!

    Kicsit sem lettem ideges a cikk után… Sokkoló nyakörv, s ezt nevezed eredménynek??? mindenféle kőkorszaki barbár sz*r nélkül sikerült megcsinálni az összes vizsgát a kutyámmal, pedig amikor egy évesen elkezdtük, akkor a kutya ha leszedted róla a pórázt órákig szaladgált, egy év múlva pedig megvoltak a vizsgák, mindez odafigyeléssel és munkával, nem ilyen baromságokkal mint az a nyakörv. Lehet, hogy szerinted ez egy jó megoldás, de azt ajánlom, hogy nagyon de nagyon gondolj bele, mekkora baromságot csináltál.

    Már a kutyámmal póráz nélkül sétálok mindenütt, kivéve az erdőben, mert ha szagot fog, akkor elmegy vagy fél órára ugatva s nem mindig van kedvem megvárni, de mindig visszajött.

    S hidd el csak azért írom ezt az egészet, mert az emberek szó szerint kiröhögtek amikor megjelentem egy Beagle térsaságában kutyaiskolában, heti 2-3 alkalom s 6-8 hónap után mi voltunk az egyik legjobbak. Minden kínzás nélkül, mert amit leírtál az semmi más, csak kutyakínzás s a kedves gazdiknak tisztában kell lenniük, hogy nem nem kellenek ilyen drasztikus módszerek ahhoz, hogy egy Beagle nevelhető legyen, mindössze szeretet és odafigyelés s nagyon kemény munka! A köpködéses dolgot megértem sok embernél láttam, megint ugyanaz csak a türelmetlenség miatt kell ilyet csinálni…

    Mindegy abbahagyom, tisztelem benned, hogy legalább csinálod, mert a tulajok 80%a csak tudomásul veszi, hogy a kutya elszökik, szétszed mindent, kaját lop el, stb… pedig csak oda kell figyelni s törődni kell vele! S megértem, hogy csak gyorsítani akartad a dolgokat, de lásd, hogy van más megoldás is…

  2. Kedves hozzászólók!
    Egyáltalán nem embertelen megoldás az elektromos nyakörv, mellesleg mielőtt felraktam a kutyára mindig ellenőrizte hogy működik e, tehát saját magamon teszteltem a “sokkolást”. Egyáltalán nem erős, mint amikor megnyalsz egy elemet és megcsípi a nyelved. Amúgy meg nem minden esetben használt a nyakörv, pl. egy macskát látva azt kergetve nem is érdekelte semmi, csak az hogy elkapja, még ha el is üti egy autó….és nem minden alkalommal volt használva. Csak akkor működik jól az egész ha megfelelő időben és helye van alkalmazva.
    A beagle-k sem egyformák, valamelyikkel könnyebb valamelyikkel nehezebb….és a nehezebbik felét kaptam, és a lehetőségeim mérlegelve erre jutottam.
    Még annyit meg szeretnék kérdezni, hogy aki ugatásgátló nyakörvet rak a kutyájára az is ássa e magát? Inkább hallgassa az ugatást egész nap….esetleg váljon meg szeretett kutyájától csak azért mert a szomszédai kiutálják? És az ugatásgátló is hasonló elven működik, csak az a rezgést érzékeli, akkor lép működésbe az eszköz.
    Sajnálom, hogy sok ember így leírja a másikat, ha vmi olyat használ ami neki nem tetszik…meg is ehetne érteni, feleslegesen nem használja senki az elektromos nyakörvet, ha meg igen akkor az tényleg megérdemli a pocskondiázást.
    A kutyám ennek ellenére is imád és tisztel engem, tőle nagyon sok szeretetet és megértést kapok, mindig fel tudjuk vidítani egymást. Szuper okos és intelligens kutyus, csak néha irtózatosan pofátlan és szemtelen tud lenni, de én így szeretem.
    Ennyi lenne a véleményem. Én nem bántam meg egyáltalán hogy használni mertem ezt az embertelen állatkínzó eszközt….

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Az 'Elfogadva' gomb segítségével elfogadod az általunk használt sütik (cookies) használatát. További információk

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close