Már kezdő kutyatartó koromban nagyon tetszett a beagle fajta, de pénz híján álmodni sem mertem, hogy bármilyen kutyát vegyek. Azonban adódott egy lehetőség megmenteni a haláltól egy gyönyörű német juhász szukát. Ez 30 éve volt, azóta még két kutyus került így hozzám. A most 13 éves Bobikám tavaly nyáron kezdett nagyon „öregeskedni”, ezért kitaláltam, hogy társ kellene neki.
Irány a net, és lám, ott a hirdetés: kísérleti beagle szuka kutyusok örökbe fogadhatóak. Rögtön telefon, a veszprémi menhelyre, ahol meg is beszéltük, hogy busszal lemegyek (Pestről), visszafelé pedig elhoz az Állatvédő Egyesület. Szeptember 28.-án este hazaértünk az egyfolytában remegő kislánnyal, Sétáltunk egyet a két kutyával, de ő nem értette a séta lényegét.
Még napokig remegett, így beengedtem az ágyba, amit azóta is sajátjának tekint. Az első napok állandó rettegésben telt a részéről, mindentől félt, főleg a járművektől, amit addig nem látott. A lépcsőn először nem tudott felmenni, mert nem tudta mire való. Viszont minden érdekelte, percekig szagolgatott minden növényt, meg is kóstolta némelyiket.
Most már, több mint egy év elteltével boldog kutyus, imádni való, hízelgő bestia. Nem mellesleg Bobikámnak is jót tettünk, mert visszatért az érdeklődése a világ iránt, pedig már keveset lát, és nem is hall.
Egy kutyának a negyed életét elvették a kísérletek (ki tudja mi?), a hámot azóta sem szereti felvenni!?!?! De a lényeg, hogy boldog élete van, amíg én élek!
Goldie és Bobi képek
Küldd be TE is kutyád akár hétköznapi történetét, – legyen az vidám, szomorú vagy tanulságos – és megosztjuk weboldalunkon. Képes leírásotokat a beaglekepek kukac gmail.com-ra várjuk.