A kirekesztett kutyák és gazdik
A kutyapiszok felszedéséről még mindig eltérő véleménye van a gazdiknak. Egykor mi magunk is zöldben éltünk, de az ember városokat, utakat épített, és a városok fejlődésének következménye, hogy a lakott területeken alig maradt zöld terület, ahová a kutyánkat elengedhetjük a dolgát elvégezni, és önfeledten szaladgálni. Bár ez elsősorban a belvárosiakat érinti, a kertvárosban is megvannak a különböző veszélyei a megmaradt zöld területeken történő sétáltatásnak. Amikor épp nem a kullancstól félünk (ami sajnos már a belvárosokban is gyakori, továbbá télen is szedi az áldozatait), akkor a forgalom elől kell elbújnunk, hogy kutyánk nehogy kiszaladjon az autók elé. Megpróbáljuk hát, a maradék zöld területeket felkutatni, és ott sétáltatni. A belvárosiaknak átlag 1 órát kell utazniuk ahhoz, hogy valamiféle zöld területre érkezzenek, mindezt szájkosárban és plusz egy teljes árú jegyért, vagy bérletért tudják megtenni, nem kevés feltétellel.
A BKV kutya szállítására vonatkozó szabályai
1.2. Élő állatok szállítása
„Élő állat a kézipoggyász méretét meg nem haladó, állatok szállítására alkalmas zárt szállítóeszközben díjmentesen szállítható, amely biztosítja, hogy az élő állat az utazás során nem szabadul ki, illetve az utasok ruházata, poggyásza vagy a jármű nem szennyeződik be.
Az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően (ha az utas nem kézipoggyásznak megfelelő szállítóeszközben szállítja) a kutya zárt szállítóeszköz nélkül, szájkosárral és pórázon vezetve szállítható.
Az utasnak rendelkeznie kell a kutya oltási bizonyítványával és kérésre azt a szolgálatban lévő személyzetnek fel kell mutatnia.
A kutya utaztatásának viteldíja azonos az adott távolságra érvényes teljes árú menetdíj árával, a HÉV vonalain a vonaljegy, gyűjtőjegy, átszállójegy a vonal teljes hosszára érvényes. A kutya részére teljes árú havibérlet váltható. A bérletszelvényt általános bérletigazolványban kell használni, az arckép helyén ” EB ” felirattal, az általános bérletekre vonatkozó szabályok szerint. A rendőrségi szolgálati kutya és a megkülönböztető jelzéssel megjelölt segítő kutya (mozgáskorlátozottakat segítő, hangot jelző, rohamjelző, személyi segítő és vakvezető kutya) utaztatása díjtalan.
Járművön (kocsinként) több kutya is szállítható, de perononként legfeljebb egy és ebben az esetben a kutyát szállító utas(ok) felel(nek) azért, hogy az állatok egymást, illetve a többi utast ne zavarják vagy veszélyeztessék, a járműben kárt ne okozzanak.”
A beletörődő gazdik
Sajnos a fenti macerának elkerülésére, és mert mégha a hegyvidéken lakunk is, napi 8 óra munka mellett nem tudunk minden nap a megmaradt erdőkbe elvonulni, marad a beletörődés, az utca végi virágágyások, jobb esetben a csatorna, ahová korlátozódhatunk. Ez természetesen azzal jár, hogy a kutyapiszok is ezekre a területekre korlátozódik.
A problémát a kerületekben „kijelölt kutyafuttatókkal” próbálják orvosolni, ám ezek egy része hiányos felszereltségű, illetve néhány gazdi sajnos tévesen ismeri a kutyafuttató fogalmát, mert a kutyát üríteni viszi oda. A kutyafuttatók tehát jobb híján tökéletes megoldásnak tűnnek a belvárosokban, ám mivel azokat nem mindenki használja rendeltetésszerűen, sok az elhanyagolt, tönkretett futtató. Az első és leglátványosabb probléma a kutyapiszok. Sajnos sok gazdi még mindig nem szedi össze kutyája után a kutyagumit, ami a kutyások kirekesztettségét tovább erősíti, a nagy nehezen kiharcolt és megépített kutyafuttatókat tönkreteszi, nem beszélve az egészségügyi kockázatokról, amit a és a végén marad az utca, a járdák, a virágágyások és a nevetséges „kutya-WC„. Az épületek oldalát a kutyák miatt fertőtlenítik, ami egy percig sem tesz jót a környezetnek, a betonba ültetett, utolsó néhány fának…
Kicsit olyan ez, mint a régi ügyességi játék kisiskolásoknak, amikor egy újságpapíron kell táncolni zenére, de az újságpapírt mindig félbehajtják… Sajnos attól tartunk, a mi újságpapír-játékunknak sosem lesz győztese, ám minden kutyás megsínyli a játékot…
A hegyvidék nem hagyja eluralkodni a kutyapiszkot
Muszáj összefognunk és lehajolnunk azért a néhány dekáért, elég a kifogásokból, hogy nincs nálam zacsi, vagy más se szedi fel, nem piszkolom össze a kezem, stb. A legkülönfélébb zacsik kaphatók már erre a célra a boltokban, de akár a kifklis zacskót is félretehetjük erre a célra! Próbáljunk elméletet váltani, miszerint más azért nem szedi fel, mert én sem szedem fel!
A Hegyvidéki Önkormányzat megpróbált egy újabb lépést tenni a kutyatartók hozzáállásának megváltoztatása érdekében, és „Lépjünk, hogy ne lépjünk bele” címmel kampányt indított a kutyapiszok ellen. Budapesten naponta 60 tonna kutyaürülék kerül a közterületre, mely évente 21900 tonnát tesz ki. Ebből 3200 regisztrált kutya él és termel évente közel 350 tonna kutyagumit a XII. kerületben. A kampány célja a a figyelemfelkeltés a kutyapiszok egészségügyi kockázataira és a kultúrált kutyatartásra. A MOM Parkban egy nagyszabású rendezvény keretein belül mutatták be azokat az új kutyapiszokgyűjtő kukákat, melyeket a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem másodéves formatervező hallgatói terveztek. A győztes „Csiga” elnevezésű gyűjtőládát Kőrös Benedek tervezte, munkájából 100 db lett kihelyezve a XII. kerület több pontján, a lakosság által megszavazott helyeken. A tervezőknek az volt a feladata, hogy egy olyan kukát tervezzenek a kutyaguminak, amelybe kizárólag szabályosan, zacskós kutyapiszkot lehet bedobni, hogy az erre a célra gyártott gyűjtőládákba egyéb hulladékot ne lehessen beledobni.
A gyűjtőládák csupasz kézzel történő érintése sokkal inkább taszító, mint maga a bélsár felszedése, ezért ami nekünk külön tetszik a Csigában, hogy nem kell hozzányúlni a kukához, mint egyes kerületekben. A tervezőnek ezúton is gratulálunk!
A Csiga és az összes további, ugyanerre a célra tervezett gyűjtőláda megtekinthető a MOM Park Bevásárlóközpont 2012. május 6-ig tartó kiállításán.
Írd meg nekünk te is a véleményed! Regisztrálj!