Miért ne engedjük, hogy a kutyánk felszedje az utcán az ételmaradékot?

Parancsszavak kaja témában

A parancsszavak fontosságáról már írtunk a múltkor. Rengeteg parancsszó létezik még, amiről nem esett szó, de nagyon fontos, ilyen pl. a Pfúj! és a Tiéd! parancsszavak. A Pfúj! -ra a kutyának meg kell tanulnia, hogy a kiszemelt „zsákmányhoz” nem szabad hozzányúlni, ha az egy kihagyhatatlanul ínycsiklandozó falat, akkor sem! Az elsőre ártalmatlannak tűnő, felkarikázott párizsi, szalámi, vagy akár az egyszerű zsemle-darabkák ugyanis akár halálosak is lehetnek kutyánk számára! Ahogy mi sem esszük meg a lejárt szavatosságú ételeket, nyilván négylábú kedvencünknek sem adjuk oda azt. A földön található ételmaradékok csak egész kis százaléka kerül  véletlenül, ügyetlenségből a földre, az utcán található szemét nagy része sajnos szándékosan van elhajítva. Akárhogy is van, az utcán található maradék lehet romlott, vagy fertőzött, és bár a kutyák gyomra teljesen más, mint a miénk, a gyomorsava erősebb, ennek ellenére jobb nem bolygatni azt, amit nem muszáj!

Csirkeláb az utcán
Csirkeláb az utcán

Az utcáról felszedett maradék fertőző lehet

Amikor azt halljuk, hogy egy számítógép billentyűzeten ötször több baktérium található, mint a wc-ülőkén, az azért elgondolkodtató.. s hogy miért van ez így? Az ezt alátámasztó brit tanulmány szerint ez a kézmosás hanyagolása miatt történik, illetve ha valaki a billentyűzet fölött, az íróasztalnál eszik. A morzsák és az ujjainkra tapadó zsír ugyanis rákerülnek a billentyűzetre, és a billentyűk alá, a baktériumok szaporodásához kiváló, zavartalan helyre. A billentyűzeten megtalálható baktérium (Stpahylococcus aureus) az ételmérgezés egyik fő okozója, melynek tünetei a hányinger és hasmenés. Ha tehát egy billentyűzet fölött történő evés ilyen következményekkel járhat, milyen veszélyeket rejthet az utcai szemét és a földről felszedett ételmaradék? Talán jobb nem belegondolni…

A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve…

Említést kell tennünk a szándékosan kihelyezett ételekről, melyek valódi szándékában sosem lehetünk biztosak. Sok egyedülálló idős néninek-bácsinak valóban nincs más öröme, mint a galambokat etetni, vagy a kóbor cicáknak ételt adni. Az ő szándékaik alapjába véve jók, ám talán épp az ő jó szándékuk vezet a halálba egy-egy kóbor állatot. Ha egy állatot odaszoktatunk valahová, az sosem vezet jóra. Ha nincs lehetőségünk befogadni a jószágot, akkor ne etessük! A galambok pl. ürülékükkel okoznak állandó bosszúságot, nem beszélve az általuk terjesztett tetűről és fertőzésekről.

A kóbor macskák és kutyák bizalma az ember felé pedig borzasztó veszélyes lehet, hiszen nem minden ember szereti és védi, mint tudjuk, van, aki bántja és kínozza az állatokat! Ha egy kutya az utcán megtanul bízni az emberben, könnyen az ilyen emberek áldozatául eshet! A talált állatot ezért ha tehetjük fogadjuk inkább be ideiglenesen, majd próbáljuk meg megkeresni a gazdáját (ha van)! Ha nem tudjuk befogadni a kóbor cicát, vagy  kutyát, ne etessük őket az utcán, keressük meg a megfelelő állatvédő szervezeteket és jelentsük őket! Az állatvédők minden ilyen esetben nagy erőkkel dolgoznak az állat hazakerülésén!

Mérgezett falatkák

Végül vegyük figyelembe a legrosszabbat; ahogy fent már említettük, vannak szándékosan kihelyezett ételek, ételmaradékok az utcán, amelyek eredete, a gazdi számára nem ismert. Néhány ember mindent megtesz, hogy az ablaka alá ne piszkítson, és még csak ne is mehessen kutya, különböző kutyariasztó szagokkal, kerítésekkel védekeznek és küzdenek a parányi zöld területükért, amelyet a belvárosok fejlődése még nem aszfaltozott le. Az ő álláspontjukat is meg kell értenünk, hiszen mi sem szeretnénk, ha pl. egy földszinti lakásban nem lehetne nyáron szellőztetni, mert olyan erős szag jön be a nyitott ablaknál… A leggonoszabb emberek azonban kegyetlen eszközét válasszák a probléma megoldására, és a kutyáknak méreggel átitatott ételt helyeznek ki az ominózus területre. Sajnos az üvegszilánktól kezdve a gombostűn át, mindenféléről hallottunk már, az elszánt emberek sok mindenre képesek az igazukért…

Ha tehát kutyát sétáltatunk, akár pórázzal, akár anélkül, egy pillanatra se vegyük le róluk a szemünket, mert csupán egy kis kóstoló is kedvencünk életébe kerülhet! Tanítsuk meg inkább a Pfúj! v és a Tiéd! vezényszavakat neki, és csak azt engedjük neki megenni, amire azt mondjuk, hogy az az övé! Kínos lehet, amikor a kutyánk ráugrál valakire, akinél étel van, ilyenkor tudnunk kell elhívni, vagy leültetni a kutyát, de természetesen ekkor sem fogadhatja el a kutya az ételt, ill. jutalomfalatot az idegentől, csak ha azt mondtuk, hogy a Tiéd! A kerti kutyák esetében mindenképp tanítsuk meg az ebnek, hogy ne fogadjon el idegenektől semmit, mert néhány „jóakaró” sajnos a kerteket sem kíméli…

A mérgezés tünetei

A kutya kedvetlen, bágyadt, magába forduló és étvágytalan. A tünetek jellemzően 18-24 órával a méreg lenyelése után kezdődnek a látható tünetek; a szemen, szájon keresztül távozó vér, a hányás, a hasmenés, illetve, az is előfordulhat, hogy a kutya furcsán tartja a fejét. Sajnos a mérgezés elkövetőinek fantáziája nem ismer határokat, ezért a tünetek a méreganyagtól függően (patkányméreg, növényvédő szerek, stb.) ennél változatosabbak is lehetnek. De ha a legapróbb gyanúja is felmerül, hogy a kutya mérget evett, semmilyen más jó recept nincs rá, minthogy azonnal orvoshoz kell vinni, ahová ha időben bekerül, egy injekció még segíthet megmenteni az életét!

Sajnos bár ma már az állatkínzás bűncselekménynek minősül, az esetek többségében az elkövető kiléte ismeretlen marad, ráadásul a mérgezés csak akkor minősíthető bűncselekménynek, ha abba az állat belepusztul, vagy maradandó egészségkárosodást szenved.

Oszd meg! Köszönjük!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .